Testvérvárosok

Tatabánya a lehetőségek városa. Értjük ezt az egyéni és az össztársadalmi lehetőségekre egyaránt. Testvérvárosi kapcsolataiban is az értékek megőrzését, a protokolláris kapcsolatokon túlmutató kapcsolatok kiépítését tartja szem előtt. Városunk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy múltját, bányászati hagyományait, fejlődő jelenét és messzire mutató jövőjét megoszthassa mind a közeli, mind pedig a távoli településeken, régiókban, országokban élőkkel egyaránt és egyúttal megismerje a közeli és határon túli települések kultúráját, múltját.

Tatabányának jelenleg hét testvérvárosa van: Aalen, Izsevsz, Christchurch, Székelyudvarhely, Bedzin és Tiszapéterfalva, Selmecbánya.

Aalen (Németország, 1987)

Az első és legrégebbi testvérvárosi kapcsolata Tatabányának Aalennel épült ki, mely nem csak protokolláris jellegű, hiszen a város számos intézménye tart fenn partneri, baráti kapcsolatot a tőlünk 803 km-re fekvő településsel. 
A Németország déli részén található Baden Württemberg állambeli Aalen 1987. október 22 óta, testvérvárosa Tatabányának. A Kocher folyó parti, 67 ezer lakosságszámú, kézművességgel és mezőgazdasággal foglalkozó település lakói, és a helyi, főként német nemzetiségű közösségek együtt őrzik a hagyományaikat, ápolják a német nyelvet. Városunk intézményei, zeneiskolái, német nemzetiségi iskolái és óvodái is kölcsönösségen alapuló, jó kapcsolatot tartanak fenn Aalen városának ezen intézményeivel. Önkormányzataink tapasztalatainak cseréjével segítik egymást, megteremtve a hatékony kommunikációt.  

De nem csak a hivatalos, hanem civil kezdeményezésekkel is kapcsolódik a két város, a testvérvárosi találkozók alkalmával pedig határokon átívelő barátságok is szövődtek.

Az aaleniek, akárcsak a tatabányaiak, barátságosak és vendégszeretők. Az 1240-ben Stanfer Friedrich császár alapította városban járva érdemes megtekinteni a Limes Múzeumot, ahol visszarepülve az időben az egykori Római Birodalom erődítményének és piacának romjait láthatjuk; megcsodálhatjuk az evangélikus templomot, Aalen különleges favázas kézműves házait, és a régi városháza épületét egyaránt.

Bedzin (Lengyelország, 2000)

Szinte nincs is aki ne ismerné a magyar és a lengyel nemzet tagjai közül az alábbi mondást: „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre!” azaz:„Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki, oba zuchy, oba zwawi, niech im pan bóg blogoslawi!”,

Ez a mondás is igazolja a magyar és a lengyel nép nagyon régi és mély barátságát, mely barátságnak március 23-án még külön ünnep napja is van. A két ország parlamentje 2007-ben ezt a napot a lengyel–magyar barátság napjának nyilvánította.

Az ezer évre visszanyúló történelmi összefonódás miatt Tatabánya kiemelkedő fontosságúnak tartja a lengyelországi Bedzin városával 2000. november 11-én hivatalossá váló testvérvárosi kapcsolatot.

Bedzin Tatabányától 503.5 km távolságban, a Sziléziai fennsíkon, a Fekete Premsza folyó völgyében fekszik. Hét évszázada lakott település, mely létrejöttét követően fél évszázaddal már városi jogokat is kapott. A mintegy 60 ezer fős város lakói büszkék városuk gazdag múltjára, mely a korábbi időkben a kereskedelem és a kézműipar, valamint a bányászat és a kohászat központja volt. Mára gazdaságának szerkezete átalakult és az energetikai ipar alakult ki. Jelentősebb ipari vállatai: a Lagisza és Bedzini Hőerőmű, az Energetikai Kábelek Gyára, a Bedzini Elektroenergetikai Vállat Rt. a Bedzin Kohómű és a Prefabet vállalat.

Csakúgy, mint Tatabányán sok éven át Bedzin városában is jelentős volt a bányászat, melynek hagyományait továbbra is őrzik az itt élők. A város igekszik megóvni történelmének emlékeit, és a Nagy Kázmér király által alapított város fénykorának bizonyítékait. Belvárosában jellegzetes hegy emelkedik, gondosan helyreállított középkori várral a csúcsán. A Fekete Premsza folyó túlpartján, a középkori várral szemben a 18. században, barokk stílusban épült Mieroszewski nemesi család palotája.

Tatabánya és Bedzin testvérvárosi kapcsolatainak kialakulásában nagy szerepet játszott a Tatabányai Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az akkori Krakkói konzul, akinek segítségével jött létre a két település képviselői közötti találkozás. A két város hasonló adottságokkal, összefonódó történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkezik. 

Bedzin testvérvárosai: Tatabánya, Izsevszk, Kaišiadorys

Christchurch (Anglia, 1992)

Az angol Christchurch városa 1992-ben Aalen testvérvárosaként került kapcsolatba Tatabányával, és ez a kapcsolat 1993. augusztus 7-én, a testvérvárosi együttműködés megkötésével hivatalossá is vált.  

A két város testvérvárosi együttműködése a helyi gimnáziumok nyelvoktatásának területén hasznos szerepet játszik, de a civil összefogás terén is fejlődő kapcsolatként tarthatjuk számon, ahol a találkozások színtere főként az aaleni helyszínű Birodalmi Napok rendezvénye.

A két település testvérvárosi kapcsolata némiképp különbözik Tatabányának a többi testvérvárossal való kapcsolatától, hiszen népességének életkor szerinti összetételét tekintve
– 30%-a 65 év feletti lakos – életmódja nyugodtabb, mindennapjai lassabb tempóban, kevéssé aktívan telnek.

Christchurch Dél-Angliai, festői szépségű borvidék. Történelmileg Hampshire megyében a Dorset közigazgatási körzetbe tartozik.  Közel 50 ezres népességszámával fontos kereskedelmi kikötő, ahol a 12. században védelmi rendszert építettek ki. Ősi település, mely a hetedik században jött létre. Két folyó, az Avon és a Stour találkozásában fekszik, és repülőterén 1940-ben egy fontos Airspeed gyárat hoztak létre, mely a nagynevű Royal Air Force, azaz a Brit Királyi Légierő számára gyártott repülőgépeket. A népszerű, mintegy évi 1,5 millió látogatót vonzó turisztikai központot a kikötője és a strandja, valamint történelmileg fontos épületei, csodás természetvédelmi területei teszik vonzóvá.

Christchurch népszerű úticél nyugdíjasok számára is.  Nyugalmat árasztó természeti környezete, igazi kis angliai háborítatlan békéje, történelmi emlékhelyei teszik a látogatók számára emlékezetessé. Polgármesteri Hivatala már 1297 óta működik. A közelben található Bournemouth Repülőtér az ország legforgalmasabb nemzetközi repülőtere.

Christchurch testvérvárosai: Tatabánya, Aalen, Christchurch (New Zeland) és Saint-Lô.

Izsevszk (Oroszország, 1992)

Az oroszországi Izsveszk városával való testvérvárosi kapcsolat kialakulásának lehetőségét a két nép nyelvének azonos, finnugor eredetű nyelvrokonsága adta. A két település közötti hatalmas, 3685 kilométernyi távolság ellenére a kapcsolat túlmutat a hivatalos testvérvárosi találkozók delegációs látogatásain.

Az Udmurt Köztársaság területén található fővárossal az önkormányzat kezdeményezte a kapcsolatot, mely 1992. július 20-án hivatalos testvérvárosi kapcsolattá vált.

Izsvesz városának életében és mindennapjaiban – csakúgy, mint Tatabányáéban a bányászat –nagy hangsúllyal szerepel múltja, hagyományainak, értékeinek megőrzése.  Így nem csupán a nyelvi gyökerekkel kapcsolódó rokonság, hanem az értékmegőrző, értékteremtő múlt és jelen szimbolikája is összeköti a két testvérvárost.

Izsevszk közel 630 ezres lakosságszámú település. Oroszország európai területén található, és az Uráltól nyugatra lévő Udmurtföld fővárosa, mely hadipari és nehézipari központ.  Lakosságának közel 60%-a orosz, 30%-a udmurt és 10%-a tatár nemzetiségű.

A település számára meghatározó momentum, hogy első vasfeldolgozó üzemét 1807-ben kibővítették, fegyvergyárrá alakították, és ezzel meghonosították az Urál ércvagyonára alapozó, és a mai gazdasági alapokat megteremtő acélgyártást.

Udmurtföld ipari termékeinek nagyjából a felét Izsevszk vállalatai állítják elő. Hadiipari létesítményei, és az azokban folyó titkos tevékenységek miatt egészen 1989-ig zárt közigazgatási egység volt, ahová be és kilépni is csak engedéllyel szabadott.  Az azóta nyitottá vált városba látogatók megtekinthetik az Udmurt Nemzeti Múzeumot, a híres gépkarabély nevét viselő Kalasnyikov Fegyver- Múzeumot. Az 1965-ben alapított izsavtói autógyárából gördültek ki a nálunk is ismert Moszkvics személygépkocsik. Kultúrájának közvetítője az Orosz és Udmurt Drámai Színházak, valamint Opera- és operett Színház.

Izsevszk testvérvárosai: Tatabánya, Bedzin, Córdoba, Lusaka, Maracay, Hszining, Jambol, Salt Lake City, Brjanszk

Selmecbánya (Szlovákia, 2017)

Tatabánya és Selmecbánya testvérvárosi kapcsolatának létrejötte a két település múltjának, bányászati hagyományainak,és ezen hagyományok kialakulásának egy tőről való fakadása miatt adott volt. A Tatabányától 143 km távolságra fekvő felvidéki településsel való kapcsolatot városunk kezdeményezte, melyet Selmecbánya vezetősége örömmel fogadott. A testvérvárosi kapcsolat megkötése a Jó Szerencsét! Emlékévhez kötődik, hivatalossá 2017. szeptember 8-án, a Selmecbányán megkötött Testvérvárosi Együttműködési Megállapodás aláírásával vált.

A Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány rendszeresen részt vesz a selmecbányai bányászati programokon, és 2014-ben a Tatabányai Múzeum is kapcsolatot kezdeményezett Selmecbánya Múzeumával. A testvérvárosi kapcsolat célja a már meglévő kapcsolat erősítése, a közös bányász múlt hagyományainak ápolása.

A két nemzet kapcsolata azonban sokkal messzebbre nyúlik vissza, és a szlovákok története nehezen lenne elválasztható a középkori Magyar Királyság történetétől. A 6-7. században Kárpát medencébe érkezett nép történelme a magyar honfoglalókéval az ezeréves együttélés során összefonódott.  Ezen együttélés sokféle közösséget hozott létre a két nemzet között.

Az UNESCO Világ természeti és kulturális örökség listáján szerepelő Selmecbánya, ha mondhatjuk így, minden bányavárosok atyja.  A "Terra banesium" – avagy a bányászok földje. A régi monda szerint a város melletti lelőhelyet egy pásztor találta az Óhegy lábánál, aki két gyíkot, (szalamandert) látott összeszaladni. A gyíkok egyikének hátán arany, míg a másiknak ezüst por volt. A monda szerint ez jelezte az értékes ércvagyon jelenlétét.

A bányász település azonban nem csupán arany és ezüst bányáiról híres. A bányászat oktatását, bányamestereinek kinevelését a világon egyedülálló módon és elsőként Akadémiája kezdte meg. Ide jártak a világ minden tájáról a bányadiákok a híres selmecbányai akadémiára mely először kohászati és bányászati, majd erdészeti képzést is nyújtott. A bányászati és kohászati képzése igazi, ma is őrzött hagyományrendszert alakított ki, mely aztán elterjedt az egész világon, és meghonosodott többek között nálunk, Tatabányán is.  Selmecbánya, mely egyben a hozzánk legközelebb eső testvérvárosunk is, a Magyar Királyság egykor legjelentősebb bányavárosa volt. A szeptemberi Selmecbányai Szalamander Napok rendezvénye a hajdanvolt bányavárosnak állít emléket, és az ország, sőt a világ minden pontjáról érkeznek látogatói.

Selmecbánya nevezetességei pedig mintha mind egytől egyig történelmének őreként állnának. Az Újvár (más néven Leányvár) Selmecbánya talán legismertebb jelképe, reneszánsz őrtorony. A Fritz-ház, mely ma a Bányászati Levéltár épülete, Az Óvár, melynek helyén állt Selmecbánya első temploma, a Krecsmáry-ház, a Bányászati Akadémia első épülete, itt hangzott el az Akadémia első előadása.

A Kamaraház a középkori bányaigazgatás központja volt. A Botanikus kert és a Bányászati és Erdészeti Akadémia egykori épületeivel a világ első műszaki felsőoktatási intézménye volt. A Klopacska vagy Kopogó, tornyában felfüggesztett keményfa deszkán való kalapácsütésekkel jelezték a bányászok számára a műszak kezdetét.

De ide látogatóknak érdemes megtekinteni a templomait is: A Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Az Evangélikus templom, Szent Katalin templom patinás épületek, a Selmecbányai Kálvária pedig a város minden pontjáról látható. A Városháza a szlovákiai település hét csodájának egyike, melynek különlegessége óratornyában rejlik: itt a kismutató jelzi a perceket, a nagymutató pedig az órákat.

Múzeumai között kiemelkedő helyet foglal el a Szlovák Bányászati Múzeum, Óvár, Újvár, Berggericht – ásvány kiállítás, a Selmecbánya és környéki alkotók munkáit bemutató Jozef Kollár Galéria, a Szabadtéri bányászati múzeum, az egykor vízelvezetést szolgáló Glanzenberg altáró, a késő barokk 18. századi Szentantali Múzeum, és a fiatal művészek munkájába betekintést engedő Schemnitz Galéria és a Hodruszi Mindszentek bánya, mely egy középkori szépen felújított bánya példája, ahol az aranymosást is kipróbálhatják az érdeklődők.

Selmecbánya testvérvárosai: Tatabánya, Sopron, Huenenberg (Svájc), Moravská Třebová (Csehország), Ptuj (Szlovénia), Soragna (Olaszország)

Székelyudvarhely (Románia, 2000)

Székelyudvarhely és Tatabánya testvérvárossá válását a főként civil szervezetek együttműködésének eredményeképpen megerősödött kapcsolat alapozta meg. A 2000. április 28-án megszülető testvérvárosi együttműködési megállapodás célja, hogy a két településen, Erdélyben és az anyaországban élő magyarság közti kötelékét erősítse, biztosítsa a kapcsolattartást, önkormányzataik, civil szervezeteik közti tapasztalatcserét, valamint elősegítse a kommunikációt.

A tatabányai Edutus Főiskola kihelyezett tagozata 1998. óta működik Székelyudvarhelyen, mely nagy szerepet játszott a határon túli magyar testvérváros kiválasztásában. Székelyudvarhelyi képzési helyszínnel főiskolánk Kereskedelem és marketing szakirányán magyar, egyes szaktantárgyak esetében angol és román nyelven folyik az oktatás.

Az Erdély területén - Tatabányától mintegy 708 km távolságra - található Székelyudvarhely a 36.234 ezer fős lakosságszámával a második legnagyobb város Hargita megyében. Lakóinak 96%-a magyar nemzetiségű, így Romániában a harmadik legnagyobb magyarországi település, és egyben Székelyföld történelmi, és az erdélyi magyarság egyik szellemi központja. A Nagy-Küküllő felső szakasza mentén fekvő megyei jogú város fontos közlekedési csomópont is egyben.

Csak úgy, mint Tatabányának, úgy Székelyudvarhelynek gyökerei is évezredekre nyúlnak vissza. Első említést a településről Uduorhel néven az 1334-es pápai nyilvántartást tesz, 1448-tól már Udvarhely néven szerepel. 1485-től mező-város, 1558-ban pedig Izabella királyné jóvoltából már pecsét és címerhasználatra jogosult város.

Látnivalói a város szélén található Jézus-Szíve kápolna karéjos-centrális templom, az 1895-1896-ban, eklektikus stílusban Stehlo Otto tervei alapján épült Városháza, a Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és Templom, melynek híres diákja volt a nagy mesemondó, Benedek Elek is; az 1787–1793 között, késő barokk stílusban épült Római katolikus plébániatemplom, a Székely Támadt vár, Budavár, Székely Kálvária  és a szinte felsorolhatatlan sokaságú egyéb műemlék és nevezetesség, természeti látnivaló.

Székelyudvarhely testvérvárosai: Tatabánya, Buda, Békéscsaba, Barcs, Szabadka, Várkerület, Vác, Dunaszerdahely, Soroksár, Törökbálint, Tihany, Cegléd, Hajdúdorog, Zoetermeer

Tiszapéterfalva (Ukrajna, 2015)

A Tisza bal partján, városunktól mintegy 416 km távolságra található kárpátaljai település 2015-től áll testvérvárosi kapcsolatban Tatabányával. Lakosságának 96% magyar nemzetiségű, akik hagyományaikban, történelmükben őrzik és ápolják gyökereiket, magyarság tudatukat.   Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet a Kárpát-medencei népek összetartozás tudatának erősítésére, az erre irányuló együttműködések kialakítására és fenntartására.

A tiszapéterfalvai testvérvárosi kapcsolat célja a két önkormányzat tapasztalatcserén alapuló együttműködése, hivatalos, szervezeti és civil kapcsolatainak ápolása, kapcsolatrendszerének élő, segítő működtetése és az új kapcsolatok kialakítása egyaránt.

Tiszapéterfalva a mi városunkhoz hasonlóan, már az őskorban lakott település volt, melyet 1220-ban Villa Petur néven említenek először. Megközelítőleg kétezer fős lakossága nagyrészt református, de megtalálható a görög katolikus és az ortodox felekezet is. Kulturális és oktatási életének eleven voltát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy 600 lelkes művelődési otthont, magyar tannyelvű óvodát, általános- és középiskolát működtet. Több hagyományőrző csoportja, valamint a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesülete és a Pro Patria Magyarságért Civil Szervezete is aktív, tevékeny munkát végez.

A település évek óta sikerrel működő rendezvénye a Tiszaháti Munkácsy Mihály Művésztábor, a Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei és Tánc Fesztivál és a Kárpátaljai Magyar Történelmi Jurta Tábor is. Az ide látogatóknak érdemes megtekinteni a György Endre kastélyban található, méltán híres Péterfalvai Képtárt, mely a kárpátaljai festők munkáinak ad otthont.

Tiszapéterfalva testvérvárosai: Tatabánya, Berekfürdő, Tivadarfalva