Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot, aki pedig felvásárolja, orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több megvalósulhat az állatkínzás, ami börtönbüntetéssel is sújtható.

A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Aki engedéllyel rendelkezik, annak sem szabad gyűjtés közben hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezet. A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még levetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, azaz az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatok menekülés közben gyakran keresztezik a közutakat, ami fokozott balesetveszélyhez vezethet.

forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet