Az elmúlt fél évben számtalan személyes és online egyeztetést folytatott a város- és a megye vezetése arról, hogy milyen célokra szeretne forrást igényelni a város. Az egyeztetési változatban szereplő fejlesztési tervekre reálisan, a megyei keret korlátait figyelembe véve 15 milliárdra tartott igényt a megyeszékhely.

A mai döntés nem veszi figyelembe Tatabánya, a térségben betöltött közfeladat ellátási szerepét. Azok a szolgáltatások, és intézmények melyeket a város az egész megye számára biztosít, illetve tart fenn, egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek.

Szücsné Posztovics Ilona polgármester levélben kérte a megyei közgyűlés minden tagját – politikai nézettől függetlenül -, hogy biztosítsák Tatabánya térségi szerepe ellátáshoz a 15 milliárdos összeget, ami megfelel az előző uniós ciklusban felhasznált forrás nagyságrendjének. A városvezető a megyei közgyűlés, Tatabánya számára kedvezőtlen döntését így értékelte: „A helyi iparűzési adó kompenzációjának elmaradásán túl újabb büntetéssel sújtják a tatabányai lakosokat. A magyar kormány „meghosszabbított karja”, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nem veszi figyelembe a város térségi feladatellátását. Tette ezt azután, hogy Tatabánya az állami egészségügyi intézmény, a Szent Borbála Kórház, valamint a Katolikus Gimnázium építkezésére átengedett több milliárd forintot.”

A polgármester egyeztetést kezdeményez a térségi szolgáltatásokban érintett településekkel arról, hogy nagyobb anyagi szerepvállalásra lesz szükség részükről a jövőben. „Nem fogunk elvenni a városlakóktól az egyébként is szűkös tatabányai költségvetésből a térségi feladatokra. Megvizsgáljuk melyek azok a pontok, ahol szigorúan a törvényi kötelezettségünknek fogunk eleget tenni és nem vállalunk többletfeladatot. A tatabányaiak érdeke az első. Nem volt célom a megye más területeiről elvonni forrást. Véleményem szerint a különböző paktumok, identitásprogramok számára biztosított, közel 10 milliárdos keret nem a legégetőbb gondok megoldását célozza, így nem állhat egyensúlyban a megyeszékhely 7 éves fejlesztési forrásaival.”

-Tatabánya ipari parkja, mint foglalkoztatási központ jelentős közúti forgalmat kénytelen elszenvedni. Az erősen igénybe vett utak, forgalmi csomópontok zsúfoltsága tarthatatlan Ilyen pl. a Bánhidai Templomnál lévő, a Vágóhídi, a Károlyi Mihály úti, a Sárberki és a Kenyérgyári kereszteződés

- Az Egyesített Szociális Intézmények az egész térség lakosságának nyújtanak bentlakásos, nappali idősgondozást, családsegítő-, hajléktalanellátó tevékenységet. Az épületek, a berendezések, az ellátáshoz szükséges eszközök fejlesztésre szorulnak. Évről évre nagyobb az igény például a férőhelybővítésre.

-A fogorvosi ügyeletet a megye 76 településéből 56 számára Tatabánya látja el. A kórháztól bérelt helyiségekben dolgozó szakszemélyzet munkaeszközeinek cseréjére, modernizálására hosszú évek óta nem fordítottak kellő forrást.

-Az iskolák fenntartását ugyan elvették az önkormányzatoktól, de az épületek a települések tulajdonában maradtak. Az óvodákat és bölcsődéket továbbra is Tatabánya működteti. A helyi családok szempontjából egy a fontos: továbbra is biztosított legyen a gyermekek számára a modern, kényelmes, komfortos környezet a nevelési és oktatási tevékenységhez. A felújítások folytatása, egyes helyeken a megkezdése nem várathat magára. Ilyen pl. a József Attila Általános Iskola; az Óvárosi Általános Iskola, vagy a Bakony utcai Óvoda.

fotó: KEM Önkormányzat