

2020 - Szunyogh László, Fátrai Zsuzsanna
Szunyogh László - Kiemelkedő művészetpedagógiai, tudományos, egyetemi oktatói munkássága és művészeti alkotó tevékenysége alapján született meg a javaslat az elismerésre.
1978 óta kiállítóművészként jelen van a művészeti közéletben. Tanárai és mestere Csíkszentmihályi Róbert a progresszív magyar éremművészet szemléletét adták át az induló művésznek. Később eltávolodva mesterei hatásától, egyre inkább egyéni hangon szólalt meg, elsősorban lírai szemléletet közvetítve érmeiben. Munkássága során mindig jelen volt a kisplasztikák készítése is, többnyire bronzból. Ezekben elsősorban a férfi-nő kapcsolat lehetséges harmóniáját kutatja. Időközben érdeklődése elmozdult a táj témakörének irányába. Ingázó életmódjának köszönhetően elsősorban a vonatablakban feltáruló, mozgásban lévő táj köti le figyelmét. Ezt az élményt feldolgozta nagyobb méretű, bronz kisplasztikákban és áttört éremtárgyakban. Az új tematika kifejezésére a viaszveszejtéses bronzöntés technikája ad rugalmas kereteket. A Millenniumra 2001-ben Tatabányán, a Csónakázó tó szigetén felállított Napóra szoborkompozíciója mészkőből faragott főalakja az ember jövőjéért aggódó szemléletet tükrözi. A vizuális nevelés különböző területein, elsősorban a tanítóképzésben végez oktatói munkát. Kiemelkedően fontosnak tartja, hogy az intézményből kikerülő tanítók a szakmai felkészültségen túl legyenek fölvértezve kreatív képességekkel is, hiszen a jövő nemzedékeinek oktatásában nélkülözhetetlenek a váratlan helyzeteket és problémákat megoldani tudó egyének nevelése. A tehetségek felkutatása és felkarolása érdekében, oroszlánrészt vállalt az Apáczai Művészeti szakkollégium megszervezésében 2011-ben, amelynek ma is ellátja koordinátori tisztségét. Városunk rangos elismeréseihez készített alkotásokat. Így saját munkáját vehette át Ezüst Turul díjként.
Fátrai Zsuzsanna - Kiemelt feladatának tartja egy olyan óvodai ellátás biztosítását, melyben a gyermekek, nyugodt környezetben tölthetik napjaik nagy részét, ahol a szülők biztonságban tudhatják gyermekeiket, ahol az egészség megőrzése és az egészséges életmód megalapozása a gyermekek, a szülők és az óvodapedagógusok számára egyaránt biztosított. Az esélyegyenlőség megteremtése minden szinten komoly elvárása.
A kiemelkedő óvodapedagógiai, magas színvonalon végzett szakmai munkájáért, a szakma fejlesztéséért, a családok és a gyermekek jólétének növelése érdekében tett közszolgálati tevékenységéért, emberi értékei elismeréseként született meg a javaslat az elismerésre.
1981 óta dolgozik óvónőként/óvodapedagógusként, majd óvodavezetőként. Vallja, hogy az óvodáskorú gyermekek intézményes ellátása, óvodai nevelése életük meghatározó része, megalapozza jövőbeni „énjük" alakulását.
Rendszeresen tartott bemutató foglalkozásokat a kollégái számára, melyekkel igyekezett arra motiválni őket, hogy építsék be nevelő munkájukba az újonnan megismert módszereket, eszközöket, próbáljanak ki újabb és újabb programokat, vegyék át azok elemeit.
Közben megismerkedett a Zilahi Józsefné által kidolgozott „Óvodai nevelés játékkal, mesével" című programmal, amely betekintést nyújtott olyan új módszer megismerésére és gyakorlati alkalmazására, mellyel a gyerekek mindennapi tevékenységét színesíthette.
A zene mindig közel állt hozzá, mert muzikális zenész családból származik. Kidolgozta három korcsoportra a hallás- és ritmusfejlesztés teljes anyagát.
A Tatabányai Benedek Elek Óvodában 1989 óta dolgozik. Szakmai munkája elismeréseként gyakran bízták meg pályakezdő óvodapedagógusok mentorálásával.
A folyamatos képzés, önképzés, megújulás elengedhetetlen feltétele a hivatásnak, így minden alkalmat megragadva igyekezett minél több ismeretre, jártasságra, készségre, tapasztalatra szert tenni, és mindezt megosztani kollégáival.
Magas színvonalú szakmai munkássága mellett szociális érzékenysége is kiemelkedő, mindig nagy figyelmet fordít embertársai támogatására, megsegítésére. Az Otthon Segítünk Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A veszélyhelyzet idején intézményi és városi szinten is helyt állt, példamutató volt önkéntes feladatvállalása, szervezése.
2019 - Dr. Németh Imre, Pap István
Dr. Németh Imre 1991 óta az egyik legnagyobb múlttal rendelkező elődtelepülés, Bánhida közösségének egyik legaktívabb tagja. 1993-ban a Bánhidai Közösségi Kör titkárának választották, majd egy évvel később a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke lett. Hosszú éveken át dolgozott a nemzetiségi hagyományok megőrzéséért, a városban élő kisebbségek támogatásáért. Energetikai és gazdasági ügyekben folyamatosan segítette a várost, emellett folyamatosan támogatta a Bánhida szépülését szolgáló programok megvalósulását. Közösségépítő és hagyományőrző tevékenységével méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését, amely számára ezért Ezüst Turul díjat ítélt oda.
Pap István városunk több jeles közösségének is aktív tagja. Több évtizeden át dolgozott a tatabányai bányászatért: 1970-ben került a Tatabányai Szénbányákhoz, aminek 1984-ben főmérnöke lett. 1990-től 1994-ig a Szénelőkészítő Üzem főmérnökeként, majd a Tatabányai Energetikai Kft. főmérnökeként tevékenykedett, végül a TATASZÉN Kft. ügyvezető igazgatója lett. Munkája során mindig törekedett a műszaki fejlődéssel lépést tartani, az új ismereteket pedig a gyakorlatba is átültetni. A mai napig tagja az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesületnek és a Tatabáényai Bányász Hagyományokért Alapítvány Kuratóriumának. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjaként rengeteget tett a Keresztény Hét színvonalas megszervezéséért, emellett Tatabánya alkotóművészei és az Alsógallai Egyházközség is sokat köszönhet áldozatos munkájának. Szakmai elhivatottságával és közösségépítő tevékenységével méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését, amely számára ezért Ezüst Turul díjat ítélt oda.
2018 - Kovácsné Hetényi Mária, Farkas Lászlóné (posztumusz)
Kovácsné Hetényi Mária Tatabányán született. 1976-ban fiatal szakemberként került az akkor megnyíló új művelődési házba, a KPVDSZ-be. Az elmúlt több mint négy évtizedben bebizonyította, hogy az általa vezetett intézmény olyan szellemiséget képvisel, amely mind a látogatók, mind a kollégák körében elismerést vált ki.
Az elmúlt negyven év alatt népművelők, művelődésszervezők, kulturális menedzserek mentoraként sok fiatalnak segített a pályakezdésben, valamint az általa nagyra tartott hivatás szépségének megismertetésében. Több fiatal szakember tekinti példaképnek nemcsak itt Tatabányán, de az ország több településén is.
1998-ban megalakult a Művelődési Műhely, aminek egyik alapító tagja és egyben elnöke is lett. A műhely hagyományait folytatva 2013-ban megalakult az Agora Forum, melynek tagjai itt is elnökké választották.
Az elmúlt évtizedekben két cikluson keresztül is tagja volt a városi Kulturális Bizottságnak, ahol aktív és lelkiismeretes munkát végzett. Tatabánya 2000-ben Tatabánya Kultúrájáért díjjal értékelte azt, hogy személyes példájával és életútjával hozzájárult városunk kulturális életének magas színvonalú működéséhez. Kiemelkedő munkáját emellett még több díj is példázza. 2008-ban állami kitüntetéssel, a Wlassics Gyula díjjal ismerték el munkáját. Ezt követően 2010-ben Tatabánya városa Évgyűrű díjat adományozott számára, elismerve a városban élő nyugdíjasok körében kifejtett példaértékű tevékenységét, amelyet a mai napig is lelkesen és aktívan végez.
2011-ben megalakította a Nyugdíjas klubvezetők klubját, ahol havi rendszerességgel üléseznek a korosztályt érintő kérdésekben. 2014 óta a KPVDSZ Művelődési Ház Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Példaértékű tevékenységével és kitartó munkájával méltóképpen érdemelte ki az Ezüst Turul díjat.
Farkas Lászlóné 1971-ben az ELTE-n szerzett biológia-kémia szakos diplomát. Ezt követően közoktatás-vezető szakvizsgát is szerzett. 1971-től Budapesten a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban dolgozott, 1972-ben szakközépiskolai tanár lett Tatabányán, a Mikes Kelemen Szakközépiskolában, 1985-ben igazgató-helyettessé, majd hat évvel később az intézmény vezetőjévé választották. Igazgatósága alatt az általa vezetett szakközépiskola folyamatosan korszerűsödött és bővült. Minden lehetőséget megragadva törekedett arra, hogy mind a diákok, mind a kollégák számára igényes és kornak megfelelő munkakörülményeket biztosítson.
Az iskola oktatási és képzési lehetőségeit mindig a változásokhoz igazította: új képzési formákat, szakmákat indíttatott el, az esti és levelezős tagozat mellett nappali képzéssel bővítette az intézmény profilját. 1996-ban munkásságát elismerve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Molnár János díjat adományozott számára.
Biztosította a Mikes iskola zökkenőmentes működését, távlati tervei garantálták a további fejlődést. Gyermekszeretete, empátiája, remek humora meghatározta emberi kapcsolatait, és kiegyensúlyozott légkört biztosított maga körül. Igényes szakmai munkáját és az emberekhez való viszonyát pozitív hozzáállás jellemezte. Fontosnak tartotta az intézmény szakmai előrelépését, melyhez ösztönző környezetet teremtett. Szeretete, elhivatottsága, jó szervezőkészsége segítségére voltak a nehézségek legyőzésében, mely megmutatkozott vezetői tevékenységének eredményeiben is.
2011-ben ment nyugdíjba, de még nyugdíjazása után is tanított a város több intézményében. Farkas Lászlóné nyugalmazott igazgató asszony évtizedeken át tartó kiemelkedő szakmai tevékenysége, sikeres vezetői munkája alapján méltó módon érdemelte ki az Ezüst Turul díjat.
2017 - Fenyvesi Béla
Fenyvesi Béla a város szülötteként több évtizede tevékeny tagja Tatabánya legnagyobb múlttal rendelkező elődtelepülésének, Felsőgallának. Az 1990-ben megalakult Felsőgalla Baráti Kör Egyesületnek alapító tagja, 2014-ig pedig elnöke. A rendszerváltást követően a városban az első civil szerveződés, amely hagyományőrzés és hagyományteremtés céljából alakult meg. Az egyesület megalakulása óta szervezi a német nemzetiségi közösség ünnepeit, létrehozta a német nemzetiségi tánccsoportot, az Obergalla Kapelle zenekar elődjét, a Galla Sramli zenekart. A Felsőgalla Baráti Kör Egyesület vezetőjeként minden évben megszervezték a Májusfa felállítását, Sváb Bált, Adventi rendezvényt szerveztek, Betlehemet építettek, karácsonyi koncertet rendeztek. 2009-ben megalapították a „Felsőgalláért Díjat”, melyet a helyi közösségért kimagasló tevékenységet végző személyeknek ítélnek oda. 16 éven keresztül képviselte a városrész érdekeit Tatabánya képviselőtestületében. Kezdeményezte a városrészben az I. világháborús emlékmű, a Kálvárián lévő kápolna és keresztek felújítását, a Zsinagóga helyén emlékoszlop létrehozását, a Szolgáltató Ház átalakítását és még számos helyi épített érték megóvását, felújítását. A helyi német nemzetiségi közösség legfontosabb értéke, a nyelv megőrzésében is fontos szerepet vállalt. A Széchenyi István Általános Iskola és az Aalen és Fachsenfeld iskola diákjai jelenleg is szoros együttműködést ápolnak egymással.
Fenyvesi Béla a Felsőgallai elődtelepülés közösségében és a helyi épített és természeti értékek megőrzésében végzett kimagasló tevékenységével méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését és ítélte oda az Ezüst Turul díjat.
2017 - Visegrádi József
Visegrádi József a Vértesker Kft. ügyvezető tulajdonosaként jelenleg közel 60 főnek és azok családjainak nyújt biztos megélhetést Tatabányán. A cég targoncák értékesítésével és üzemeltetésével foglalkozik, többek között a Győri Audi beszállítója, de vállalkozói tevékenysége a határon túli magyar területekre is átnyúlik: Kárpátalján, Erdélyben és Felvidéken is vannak üzleti érdekeltségei. Gazdasági tevékenysége mellett komoly társadalmi szerepeket is vállal a megyeszékhelyen. Kiemelt társadalmi feladatának tartja a helyi katolikus egyház támogatását: részt vett a Szent Erzsébet Óvoda és a bánhidai Szent Mihály templom felújításában is. A Felvidéki Perbete barokk remete kápolna felújításának elkötelezett híve és tevékeny részt vevője volt. Társadalmi tevékenysége a sport területén is megmutatkozik, a Tatabányai Sport Club elnökségi tagja. A súlyemelő szakosztály vezetőjeként a nagy elődök örökségét felkarolva nélkülözhetetlen áldozatvállalással segít működésben tartani a tisztes múltú és világraszóló eredményekkel büszkélkedő szakmai műhelyt.
A városban eltöltött több évtizedes üzleti-gazdásági tevékenysége és kiemelkedő társadalmi szerepvállalása elismeréseként a város képviselőtestülete Ezüst Turul díjat adományoz Visegrádi József részére.
2016 - Pordán Zsigmond
Pordán Zsigmond a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1984-től Kisbéren dolgozott, majd 1991-ben Tatabányára költözött és alapította meg az alumínium kokilla öntészetre és ötvözet gyártására szakosodott P-Metál Kft.-t, amely azóta is egy nyereséges gazdasági társaság. Jelenleg a kislétszámú cég 400-500 millió forintos éves árbevételének fele export, az EU-n keresztül az Egyesült Államokba is eljutnak termékei, melyeket a gépiparban a robottechnikai és villamosiparban is hasznosítanak. Büszkeséggel tölti el, hogy több mint harminc éve járul hozzá cége komoly adóforintokkal a város költségvetéséhez.
Mint a megyeszékhely meghatározó gazdasági szereplője, létrehozta a Vállalkozók Országos Szövetségének tatabányai szervezetét, amely az évek során jelentős bázisa lett az országos szervezetnek. A VOSZ megyei elnökeként aktívan részt vesz az országos szervezet stratégiai bizottságában. A pártoló tagokkal együtt közel 500 főre duzzadt tagság rendszeresen veszi igénybe az érdekképviseleti, pénzügyi, gazdasági és pályázati tanácsadási lehetőségeket.
Meghatározó gazdasági tevékenysége mellett karitatív és kultúratámogató feladatokat is vállal. 12 éve szervezi meg a Megyei Prím Díjátadó ünnepségeket, és a város kríziskamrájának feltöltésében is kiemelt szerepet lát el minden évben.
Pordán Zsigmond 2000-ben az Év Vállalkozója lett. 2006-ban miniszteri elismerésben részesült, 2009-ben kapta meg a Magyar Gazdaságért Díjat, 2011-ben a Komárom-Esztergom Megye Kis- és Középvállalkozója kitüntető címet, 2014-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült.
2016 - Rochlitz György
Rochlitz György 1953 óta él Tatabányán. Némi kitérőt követően a budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett építészmérnöki diplomát és elhelyezkedett a Tatabányai Szénbányák Vállalat építészeti üzemében. Itt végigjárta az építőipari kivitelezés lépcsőfokait, számos tatabányai ipari, lakó- és középület művezetője, építés- és főépítés-vezetője lett, majd az építész kamara tagjaként, magántervezőként részt vett a város lakóépületeinek és kisebb ipari létesítményeinek tervezésében. 1996-ban az Építőipari Részvénytársaság tatabányai szervezetének főmérnökeként vonult nyugdíjba.
Képzőművészeti pályafutása nyolc évesen kezdődött Tatán, a Nagy János vezette képzőművész körben. 1953-ban tagja lett a tatabányai Bányász Képzőművész Körnek. 1966-tól minden idejét lekötötte a tervezőmunka, majd 1982-ben ismét visszatért városunk képzőművészei körébe.
Portrékat, akvarelleket, pasztelleket fest. Művei hazánkon kívül számos európai országban, többek között Ausztriában, Hollandiában és Franciaországban is megtalálhatók. 2002-ben Krajcsirovits Henrik kérésére átvette a Bányász Képzőművész Kör vezetését. A képzőművészet mai oktatásának hiányosságait is némileg ellensúlyozó Bányász Képzőművész Kör önművelő, ismeretterjesztő, ízlésnevelő és közösségépítő szerepét különösen fontosnak tartja.
Több mint két évtizede aktív szerepet vállal Tatabánya polgári értékteremtő közösségeinek munkájában: tagja a Növekvő Életfa Egyesületnek, a Polgári Tatabányáért Alapítványnak, melyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a hagyományápolás, a helyi értékek megismerésének és új értékek teremtésének közvetítésében.
Rochlitz György munkásságát 2002-ben a város Tatabánya Kultúrájáért, 2005-ben a kulturális miniszter pedig Csokonai Közösségi Díjjal ismerte el. 2007-ben a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete az általa vezetett Bányász Képzőművész Kört Megyei Príma Díjban részesítette.
2015 - Bársony László
Bársony László mérnöktanárként 1978-től tanított bányaműveléstant a tatabányai Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikumban. Később a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány kuratóriumának titkáraként tevékenyen részt vett a helyi felsőoktatási intézmények működtetésében. 2007-től elnöke az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztálya Tatabányai Helyi Szervezetének. Aktív szervezője és résztvevője városunk bányászathoz kötődő eseményeinek és a bányászok szakestélyeinek, szívében, lelkében örökre bányász marad. Bányászati relikviákból álló gyűjteménye hiánypótló. 1994 és 2002 között Tatabánya alpolgármestere, 1994 és 2006 között a Gál István lakótelep önkormányzati képviselője volt. A helyi bányászati emlékek, hagyományok ápolását, városunk oktatásáért tett erőfeszítéseit Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ezüst Turul díjjal ismerte el.
2015 - Demeter Béla
Demeter Béla testnevelő tanár nevét Tatabányán mindenki a judóhoz köti. Már az 1960-as évektől kezdve tevékenykedett a Tatabánya Bányász Judo szakosztályban: először versenyzőként majd később edzőként szerzett nevet a tatabányai egyesületnek, melyért 2013-ban megkapta a „Magyar Judoért” érdemérem bronz fokozatát. Megalapította és irányítja a Nebuló Judo Diáksport Egyesületet, nyaranta pedig judótáborokat vezet, mellyel bebizonyította, hogy szívügye a sportág utánpótlásának biztosítása és a szellemileg-testileg erős egyéniségek kinevelése. A város ifjúságának körében végzett kiemelkedő munkájáért és odaadó, példás, hiteles magatartásáért Ezüst Turul díjjal jutalmazta őt Tatabánya képviselő-testülete.
2014 - Népház Show Formációs Tánc Egyesület
A Népház Show Formációs Tánc Egyesület elődjét Boros Ilona, az együttes vezetője 1989-ben, 25 évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy az akkor Magyarországon megjelenő aerobik kultúrát népszerűsítse. Az együttes repertoárja folyamatosan bővült az évek során, egyre több koreográfiát készítettek először az aerobik elemeire épülve majd később a formációs tánc irányába mentek. A Jászai Mari Színház, Népházban helyet kapó tánccsoport már utánpótlás neveléssel is elkezdett foglalkozni, így jelenleg hat csoportban 120 óvodás és kisiskolás korú gyermeket oktatnak a művészeti vezető munkáját segítve a táncegyüttes vezető táncosaiból verbuválódott táncoktatók: Hámori Andrea, Mórotz Ivett, Császár Adrienn és Hámori Zsuzsanna. Az utánpótlás, a junior valamint a gyermekcsoport jelenleg 70 fős, akik koreográfiáját táncpedagógusok, táncasszisztensek tanítják be: Bihary Petra, Csutha Viktória, Laczó Georgina, Laczó Szabina, Lugosi Katalin, Nyvelt Kitti, Pleier Erik, Szalczinger Georgina és Tarnóczi Zsolt. A táncegyüttes koreográfiáját többek között Zhanno Kozlrnko, Lengyel Szabolcs, Takács Péter és Majoros Angéla készítették és tanították be. A koreográfiák az elmúlt években egyre színesedtek magyar, ír, orosz, görög táncok és musical betétdalok is szerepet kaptak a repertoárukban. A táncegyüttes az elmúlt 25 évben több európai országban mutatkozott be sikerrel, német, francia, lengyel, portugál és skót színpadokat hódítottak meg. Az együttest és Boros Ilona vezetőt számtalan díjjal jutalmazták már az elmúlt negyedszázadban: Országos Táncművészeti Fesztivál első helyezés (1998), Tatabánya Kultúrájáért díj (2000), Megyei Príma díj (2010). A Népház Show Formációs Tánc Egyesületet a 25 éves jubileum tiszteletére Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ezüst Turul díjjal ismerte el.
2013 - Fűrészné Molnár Anikó
Fűrészné Molnár Anikó harminchat évig irányította a Tatabányai Múzeumot, ezen időszak alatt 1997-ben az intézmény elnyerte az Év Múzeuma címet. Kezdeményezője volt az Iskolamúzeum, a Bányászati Szabadtéri Múzeum, majd a napjainkban már európai hírű ipari skanzen létrehozásának. Munkásságától elválaszthatatlan a helyi bányászhagyományok megőrzésének ügye. A gyűjtési és kiállítási munkája mellett elismerésre méltó sokrétű tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége.
2012 - Jakab János
Jakab János az FC Tatabánya sportigazgatója, akinek jelentős része van a klub gazdasági egyensúlyának megteremtésében, az új támogatók megtalálásában. Munkájának köszönhetően a sportkör fiatal labdarúgói rendezett körülmények között készülhetnek, és így sikeresen vehetnek részt az itthoni és külföldi tornákon. Sokat tett azért, hogy megépüljön az új nagyméretű műfüves labdarúgópálya, megvalósuljon a létesítmények fejlesztése.
2011 - Szalai Imre
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karán szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát, majd ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia pedagógus ösztöndíjasként dolgozott. Ezt követően néhány évig Tatán tanított élelmiszerismeretet, majd több ismert helyről kapott ajánlatot követően a tatabányai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakiskola igazgatóhelyettesesként kezdte meg Tatabányán pedagógusi pályafutását. 1979-ben kinevezték az intézmény igazgatójának, ahol a közelmúltban sorra került nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Igazgatói teendői ellátása mellett a biológia tantárgyat is oktatta az iskolában. Korszerű módszertani kultúrát alakított ki, a modern oktatástechnikai és informatikai eszközöket bevezette az oktatásban. Vezetői szemléletét az intézmény fejlesztése és menedzselése jellemezte. Az iskola nevelőtestületének, kollégáinak és saját szakmai fejlődésének is elkötelezett híve volt. Nem pusztán beosztottjai, hanem tanítványai tiszteletét és megbecsülését is kivívta több évtizedes pályafutása alatt. Innovatív szemléletének köszönhetően az intézmény infrastruktúrája fejlődött, melynek keretében intézménybővítésre is sor kerülhetett. Pedagógusi pályafutását számos elismeréssel jutalmazták, melyből csak kettőt említenék meg: Molnár János díj, Arany Katedra díj. Szalai Imre életpályáját kitartás, emberség, szakértelem és példamutató személyiség jellemzi, mellyel méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését és ítélte oda számára az Ezüst Turul díjat.
2010 - Dr. Monostori Imre
Dr. Monostori Imre irodalmi és művészeti tevékenységével a város és a megye határán is túl öregbítette a város hírnevét, közéleti szerepvállalásával pedig példát mutatott mindnyájunknak. A József Attila Megyei Könyvtár igazgatója volt 1990 és 2010 között, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője, innen megy nyugdíjba. Több mint 200 tanulmánya, kritikája, könyvtári szakcikke, valamint önálló könyve jelent meg. Több mint ötven kötet szerkesztője, sajtó alá rendezője. Számos társadalmi és közérdekű megbízatást is vállalt: a megyei területi választási bizottság tagja, a Magyar Írószövetség választmányi tagja, a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának tagja.
2010 - Sántik Lajos (posztumusz)
Sántik Lajos posztumusz kapta a díjat, idén szeptemberben hunyt el. A Tatabányai Szénbányák Vállalatnál először esztergályosként, később művezetőként majd szakszervezeti titkárként dolgozott. Többször kapott kiváló dolgozó elismerést és bányász szolgálati érdemérmet. Sárberek városrész egyéni képviselője volt a közgyűlésben 1994-től haláláig. Lelkes, odaadó és a közösség érdekeit szem előtt tartó aktív munkája miatt szavaztak bizalmat neki négyszer is a körzetben élő emberek. 1998-tól a Városi Bűnmegelőzési Bizottság elnöke és közbiztonsági tanácsnoka lett. Öt éve Tatabánya Közbiztonságáért díjat kapott. Több évtizedes közösségi munkájával, emberségével tiszteletet, megbecsülést vívott ki nem csupán választókörzetében, hanem az egész város lakosságának körében is.
2009 - Hegedüs Csaba
2008 - Simon Lajos
2008 - Kroszner László
2007 - Balatoni Emil
2007 - Kovács Zoltánné
2007 - Szarvady András
2006 - Lőrinczy Margit
2006 - Vladár Ervinné
2005 - Rozmaringos Bányász Egylet
2005 - Gellei József
2005 - Szepesi Gusztáv
2005 - Csernai Tibor
2004 - Dr. Benedek András
2004 - Kanyó Antal
2004 - OMBKE Tatabányai Szervezete
2003 - Droppa Sámuel
2003 - Dr. Rákóczi Ferenc
2003 - Monos Rudolf
2002 - Tatabányai Önkormányzat Hivatalos Tűzoltósága
2002 - Király Tiborné
2002 - Marosi László
2002 - Szabó László
2002 - Cs. Kiss Ernő
2001 - Bognár Istvánné
2001 - Horváth Endre
2001 - Szabó György
2000 - Kovács Tamás
2000 - Krupánszky József
2000 - Emsberger Gyula
2000 - Salló István
1999 - Hubay Győző
1999 - Tatabánya Város Fesztiválzenekara
1999 - Kovács Sándor
1998 - A „Pál utcai fiúk” színdarab szereplői
1998 - Kozel Leóné
1998 - Gyüszi László
1997 - Bán József
1997 - Bondor István
1997 - Csonka Ferenc
1997 - Krajcsirovits Henrik
1997 - Pólya Dezső
1997 - Várnagy István
1997 - Várnagy Istvánné
1996 - Dr. Zulik Róbert
1996 - Kiss Antal
1996 - Dr. Újvári Géza (posztumusz)
1995 - Dr. Tompa Antal
1995 - Perger István
1994 - Bányász Néptánc Együttes
1993 - Tatabányai Szimfonikus Zenekar
1992 - Földi Imre
1992 - Dr. Csőke Sándor
1992 - Kőhalmi Gáborné