Az oldalt már most, a fejlesztés alatt átadjuk, hogy beépítsük az Ön tapasztalatait is!
2020 - Szabó Ferenc
Szabó Ferenc karnagynak, egyetemi és zeneiskolai tanárnak, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnökének munkáját szinte felsorolhatatlan siker, díj, méltatás kíséri. A helyi és országos közösségek felépítésében, összetartásában, valamint az utánpótlásképzésben nyújtott több évtizedes, elhivatott, lelkiismeretes és kitartó munkájáért, amely nem csak sikeres, rendkívül népszerű is – nos, ezért született a javaslat arra, hogy Szabó Ferenc vehesse át 2021-ben a Tatabánya Kultúrájáért Díjat.
Ebben a tanévben pályafutásának harmincadik évét tölti a Tatabánya Város Fúvószenekara élén. Csak néhány elismerés a felsorolásból: Tatabánya Ezüst Turul Díja (1999.), a Siklósi, a Sárvári, a Novo Mestoi (Szlovénia) fúvószenekari versenyek legjobb karmesterének járó különdíjak, Hidas Frigyes Díj, Megyei Príma Díj, és néhány városi elismerés, Komárom Pro Urbe díja, valamint Győr Kultúrájáért Díja után most a Tatabánya Kultúrájáért Díjat is kiérdemelte Szabó Ferenc.
2019 - Kisné Cseh Julianna
Kisné Cseh Julianna Tatabányán született, az Árpád Gimnáziumban tett érettségi után 1988-ban kapta meg a történelem középiskolai tanár – régész diplomáját a József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán, Szegeden.
A diploma megszerzése óta dolgozik a megyében muzeológusként, korábban a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságán, 2008 óta a Tatabányai Múzeumban.
A Tatabánya területén folyó ásatásai mellett számos kiállítás fűződik a nevéhez, többek között a Turul madár újra avatására készült nagyszabású tárlat. Aktív résztvevője a Tatabányai Múzeum, valamint a város kulturális intézmények által szervezett ismeretterjesztő programoknak és a múzeumpedagógusi foglalkozásoknak. Ismeretterjesztő előadásai színesek és érdekesek, szakmai felkészültsége magas színtű.
A város hírnevét országos és nemzetközi szakmai ismertségével is öregbíti. Résztvevője, illetve szervezője nemzetközi régészei konferenciáknak, szerkesztője a tatabányai Múzeum évkönyvének. A rézkori emberpárról készült tanulmánya a legrangosabb európai régészeti folyóiratban jelent meg.
Következetes és céltudatos életútjával követendő példa Tatabánya valamennyi polgára számára.
2019 - Emmer Róbert
Emmer Róbert 1986 óta, immáron 32 éve a Bányász Táncegyüttes aktív tagja, illetve 2011 óta az együttes igazgatója is egyben, emellett az „Alapítvány Tatabánya Tánckultúrájáért” kuratóriumának elnöke. 2006-ban létrehozta a Tatabányai Néptánc Alapfokú Művészeti Iskolát, ahol évente közel 150 fiatal ismerkedik meg a néptánccal, a népi kultúrával, növelve ezzel a magyarságtudatukat. Fontos számára a segítségnyújtás, a nemes célok támogatása. 16 éve szervezi a Déva Gálát, melynek bevételével Böjte Csaba testvér gyermekotthonainak fenntartóját, a Dévai Szent Ferenc Alapítványt támogatják. 2013 óta szervezi a Néptáncfesztivál és Koreográfus versenyt. A szakmai program mára már bekerült a Martin György Néptáncszövetség esemény naptárába is. A néptánc területén végzett munkáját az idei évben Tatabánya Megyei Jogú Város Kitartó Tatbánya Kultúrájáért díjjal ismeri el.
2018 - Pákai Ernő
Pákai Ernő több mint 25 éve dolgozik a közművelődés területén. 1991 óta szervezőként, 2009 óta vezetőként irányítja a Kertvárosi Bányász Művelődési Otthont.
Kezdeményezésének köszönhetően filmklubok és mozi-kultúrát terjesztő filmes programok indultak el először Kertvárosban, majd 2013-tól kezdődően A Vértes Agorájában is. Az igényes játékfilmekre épülő programsorozat nemcsak kikapcsolódási lehetőséget kínál, hanem alkalmat a spontán közösségi együttlétre, közös élmények szerzésére, társadalmi párbeszédek elindítására is. Kitűnő kommunikációs képességét tizenöt évig élvezhette a tatabányai Radír Rádió hallgatósága, emellett rendszeresen vállalt moderátori szerepet a városi ünnepségeken és kulturális programokon.
Pákai Ernő a művelődési ház szakmai vezetőjeként rendkívül sokoldalú tevékenységet folytat, így szolgálja a városrész közösségeit és a bányász szakmakultúra hagyományainak továbbélését. A régi értékek ápolása mellett új hagyományokat is teremt, ugyanakkor irányítója és szervezője a határon túli magyar területek együtteseit megszólító Pünkösdi Dalos Találkozónak, valamint a bányász hagyományok ápolását szolgáló Országos Bányász Kórus Találkozónak is.
Vezetése alatt a kertvárosi művelődési otthon számos alkalommal támogatta és fogadta be önszerveződő közösségek és civil szervezetek programjait, teret adva a szabadidő hasznos és igényes eltöltésének.
Következetes és céltudatos életútjával követendő példa Tatabánya valamennyi polgára számára.
2017 - Crespo Rodrigo
A színházigazgató 1992-ben nyert felvételt a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol Huszti Péter és Kerényi Imre voltak az osztályfőnökei. 1994-ben kezdett el a Madách Színházban játszani, 1996-ban diplomázott a Főiskolán. 2006-ig a Madách Színházban, majd a Győri Nemzeti Színházban, 2008-tól pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott. Színházi szerepei mellett rendszeresen szinkronizál.
Crespo Rodrigo hatodik éve vezeti a város és egyben a megye legnagyobb művészeti intézményét. Ezen időszak alatt a színház repertoárja megváltozott, bővült: a műfajok sokszínűsége jellemzi a mai tatabányai színházat.
A színház vezetőjeként különös figyelmet fordít a nyugdíjas és az ifjúsági korosztály színházlátogatásának támogatására. A 2014/2015-ös jubileumi évadban, a mindenkori színházvezetés sok éve dédelgetett álma válhatott valóra, amikor is az önkormányzat támogatásával sikerült egy önálló társulat feltételeit megteremteni, mellyel egyre több saját rendezésű darab bemutatására van lehetőség. Új kezdeményezés a MOST Fesztivál, melynek országos viszonylatban is egyedi jellegére, szakmai sikerére méltán lehet büszke a város.
A direktor úr vezetése alatt a színház szerves része lett a megyeszékhely kulturális életének. Élő, aktív kapcsolatrendszert alakított ki az országos és helyi intézményekkel, tiszteletben tartva a Népház művelődési funkcióját is, mely immár hagyománya a városnak. Következetes és céltudatos életútjával követendő példa Tatabánya valamennyi polgára számára.
2016 - Bárdos Lajos Vegyeskórus
A kórus 1959-ben Ugrin Gábor vezetésével kezdte működését Tatabányai Bányász Vegyeskar néven. 1994-ben, Lőrinczy Margit kezdeményezésére Bárdos Lajos nevét vették fel. Tagjaik (45-50 fő) a napi munkájuk mellett, szabadidejükben vállalják a közös éneklést, a próbákat és a fellépéseket Hagyományos kórusmuzsikát énekelnek. Repertoárjuk felöleli a kórusirodalom széles skáláját a reneszánsz művektől kezdve egészen a XX. sőt XXI. századi darabokig. Külföldi és magyar zeneszerzők kompozícióit egyaránt megszólaltatják, különös gondot fordítva Kodály Zoltán, valamint a névadó zeneszerző, Bárdos Lajos kórusműveire. Az utóbbi években rendszeres résztvevői országos és nemzetközi kórustalálkozóknak, fesztiváloknak. A korábbi évek minősítő hangversenyeinek arany oklevelei, majd a 2009. májusban megszerzett „Fesztiválkórus” és a 2013-as Keszthelyi Dalünnepen elért „Gálakórus” minősítés jelzik munkájuk eredményét, magas színvonalát. A 2014 májusában rendezett III. Budapesti Vándor-Révész Fesztivál és I. Nemzetközi Kórusversenyen a női kar Arany oklevelet és III. helyezést, míg a Vegyeskar Ezüst oklevelet érdemelt ki.
2015 - Galauner Béláné
Galauner Béláné népi iparművész építész technikusként végzett és dolgozott egészen rokkant nyugdíjazásáig. Igen fiatalon, 41 évesen betegedett meg, amely kivonta őt az aktív munka világából. Hobbiként kezdett el hímezni, illetve tányérokat festeni. Később népi motívumokkal díszített ruháival, oltárterítőivel sikeres pályázatot nyújtott be a Népi Iparművészeti Tanácshoz. Kimagasló színvonalú munkái alapján 20 éve népi iparművészként él és dolgozik. Az országos kitekintésű és hírű Kiss-Jankó Bori Kiállításon többször sikeresen vett részt, számtalan különdíjjal büszkélkedhet.
Az Alsógallai Egyházközség aktív tagjaként alapította meg az Alsógallai Hímző Kört, amelynek keretében az alapítás óta számos kiállításon ismerkedhetett meg a nagyközönség munkáival. A közösség vezetője szívesen osztja meg szakmai tapasztalatait, motívumkincseit a kör tagjaival. Gyakran közösen dolgoznak egy-egy nagyobb munkán, az összegyűjtött helyi motívumkincseket is együtt keltik életre. Magdika itthon és idegenben is ismert és elismert hordozója, őrzője, újrateremtője a tatabányai és magyarországi kézműves hagyományoknak.
2014 - Papp Albert
Papp Albert festőművész a magyar festészeti hagyomány realista ágának továbbéltetője. Festményei nyugalmat, harmóniát sugalló kompozíciók. Festészete az alföldi piktúrával mutat rokonságot: falusi életképei, tájábrázolásai konstruktivista felépítésűek. Az életművének két legfontosabb momentuma az ember és a táj; e két tényező összhangja, egymásra találása adja a festészetének egyediségét. Műfajai közé tartozik a linómetszés is a tollrajz is. Az általa feldolgozott világ őszinte és embertisztelő.
A festőművész 1938-ban született Kemendolláron. Tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, rajztanári diplomáját 1959-ben az egri pedagógiai főiskolán szerezte. Tatabányára 1959-ben költözött, általános iskolai tanárként, 1976-tól 1986-ig a tatabányai Árpád Gimnázium művésztanáraként dolgozott, később a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola docense volt, tevékenyen részt vett az Új Forrás folyóirat megalapításában. Munkásságáért 2012-ben Príma Díjjal, 2014-ben pedig a Tatabánya Kultúrájáért díjjal tüntették ki.
2013 - Tarjáni Antal
Tarjáni Antal fotóművész kulturális, művészeti munkássága szorosan kötődik városunk közelmúltjához, történelméhez. Évtizedek óta választja témájául Tatabánya jellegzetességeit. Művei dokumentálják és új, önálló alkotásokként újrafogalmazzák a város jellegzetességeit. Képsorozataiban a város szépségét és értékeit jeleníti meg a természet napi szeszélyeinek kitett képi formátummal, sajátos látásmóddal, művészi átéléssel. Témáihoz dokumentarista szemlélettel és mélységes alázattal, szeretettel közelít. 1977. óta kiállító művész, értékteremtő alkotó. Alkotásai közül kiemelkednek legújabb archaikus fotográfiái, melyek természetesen városunk határain kívül is komoly elismerést váltottak ki. Tarjáni Antal nemcsak Tatabányán élő művész, hanem igazi közösségi ember is. Rendszeresen keresi a kapcsolatot a fiatal tehetségekkel, akik ugyanazzal a megszállottsággal rendelkeznek, mint ő. Meghívásra szakmai táborokban adja tovább tudását, hogy az általa szeretett és tisztelt szakma folytatása biztosított legyen.
2012 - Cserteg István
Cserteg István neve elválaszthatatlan a tatabányai, megyei, régiós ifjúsági tehetséggondozástól. Huszonöt éves tevékenysége során nem csak hazai, de nemzetközi sikereket is elért. Az 1993-ban kezdeményezésére létrejött Peron Music Alapítvány kulturális és közösségi eredményei közé tartozik számtalan nemzetközi gyermek- és ifjúsági cseretábor, a TAZ-Mánia Fesztiválsorozat, a Peron Tehetségkutató Fesztiválok, a Tatabányai Zenei Ki-Mit-Tud, valamint a Tatabányai Civil Nap életre hívása.
2011 - Petőné Novák Tünde
A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusának neve elválaszthatatlanul összeforrt a néptánccal. Pedagógiai munkája révén a városban sok száz kisiskolás, fiatal és felnőtt ismerkedett meg a néptánccal, a népzenével és a népdallal.
2010 - Dallos István
Dallos István 1953-ban Tatabányán született. A fotográfiával apai örökségként már gyermekkorában kapcsolatba került, fényképész azonban csak 40 évesen lett. 1972-től a Tatabányai Bányász Fotóklub tagja, majd vezetője. Ekkortól datálódik részvétele a nevesebb pályázatokon, csoportos kiállításokon. 1984-ben több társával létrehozta a Tatabányai Fotóműhelyt, amelynek rövid fennállása során négy csoportos kiállításon szerepeltek. Ugyanebben az évben vendéghallgatói státuszt nyert a Fotóművész Szövetség Fiatal Fotósok Stúdiójába, és elkezdte fotózni a Cementgyárat, illetve Mésztelepet. 1989-től valamennyi jelentősebb országos pályázaton részt vett (esztergomi fotóbiennálék, Országos Fotóművészeti Tárlat (majd Szalon), Gyulai Premfotó). 1993-tól óraadóként a Fellner Jakab Középfokú Iskolában fényképészetet oktatott.
Reklám- és sajtófotóval is foglalkozott, 1992-től tagja a MUOSZ-nak és kezdetektől a Magyar Fotóriporterek Társaságának. Hivatásos fotográfusként dolgozott előbb az ittHON városi lapnál, majd 1994-től a Tatabányai Múzeumban. Több könyv, katalógus és kiadvány fotós társszerzője, fotóillusztrátora.
1998-tól titkára a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítványnak, szervezője az alapítvány Őszi Tárlatainak, a tatabányai művészeket bemutató katalógus-sorozatnak. Elindítója és szervezője a KÉP-ZE-LET Nemzetközi Fémszobrász Szimpóziumnak. 2000-től szervezi és művészeti vezetője a Kép-Szín-Tér fotóművészeti nyári táboroknak. Alapítója a Kép-Szín-Tér Fotóművészeti Műhely Egyesületnek, a Tájak Emberek Korok Egyesületnek.
2009 - Takács Józsefné Csente Juliánna
2008 - Gengeliczky László
2007 - Csics Gyula
2006 - Török Ferenc
2005 - Saltzer Géza
2004 - Kovács Zsuzsa
2003 - Gallai Rezső
2002 - Horváthné Szeibel Márta
2002 - Nagyné Kiss Hilda
2002 - Dr. Szilvási Csaba
2001 - Izingné Pruzsina Rózsa
2001 - Rátvai Miklósné
2001 - Tatabányai Múzeum kollektívája
2001 - Tatabányai Bányász Dalkör
2000 - Boros Ilona
2000 - Kovácsné Hetényi Mária
2000 - Soltész Kálmán
2000 - Bánhidai Kisfúvósok
1999 - Izsáki Mihály
1999 - Sebestyén Lajos
1999 - Tatabányai Bányász Néptáncegyüttes
1999 - Török Sándor
1998 - Bognár Istvánné
1998 - Nemeslaki Irén
1998 - Rozmaring Ifjúsági Néptáncegyüttes
1998 - Krupánszky Lajosné
1997 - Tóth Erzsébet
1997 - Tatabányai Fúvós Ötös
1997 - Kertvárosi Bányász Művelődési Ház
1996 - Salamon Hugó
1996 - Fűrészné Molnár Anikó
1996 - KPVDSZ Művelődési Ház szalontánc csoportja
